Üdvözöljük a Humán Terápia Centrumban!

Életmód és táplálkozási tanácsok érszűkületeseknek

Helyes életmóddal, táplálkozással megelőzhető az érszűkület.

Régi bölcsesség, hogy a legjobb terápia? Mint szinte minden szív, és érrendszeri megbetegedésnél, de általában a betegségek többségénél? A megelőzés. Társul hozzá egy egészséges életmód, ami kizárja, vagy legalábbis minimalizálja a rizikófaktorokat. Írásunkban szeretnénk olyan hasznos tanácsokkal segíteni az érintetteket, melyek jelentősen képesek féken tartani az érelmeszesedés kockázatát, és hatékonyan csökkenteni a már meglévő érszűkület progresszióját. Ahhoz, hogy az érelmeszesedés, az érszűkület terén tudatosan tehessünk az egészségünkért, feltétlenül ismernünk kell a legfontosabb érrendszeri kockázatokat. Az érelmeszesedés és érszűkület kialakulását és súlyosbodását  fokozó tényezők/kockázatok/ :

A dohányzás
A magas vérzsírszint
A magas vérnyomás
A testsúlytöbblet
 Életkor előrehaladtával
Az örökletes tényezők
Stressz, feszültség, szorongás

Életmódunkat alakítanunk kell, az érbetegségek és más betegségek megelőzése érdekében, egészségünk, és hosszú életünk megtartásáért. Saját felelősségünk, hogy hogyan roncsoljuk, vagy ellenkezőleg: építjük egészségünket.

MOZGÁS:

Napi rendszeres mozgással. gyaloglással javítod a vérkeringést.

Oly sok helyen elhangzott már, hogy a napi rendszeres mozgás elengedhetetlen a szervezet egészséges működése számára. Az ember izomzata fejlődéstani szempontból kb. 40 km megtételére rendelt. Persze ez nem rohanás, hanem gyaloglás. A mai ember átlagosan naponta ( ebben az adatban a csecsemők és idősek is benne vannak) 800 m-t tesz meg. Ha ezt a két számot józan ésszel összevetjük, akkor egyértelművé válhat, hogy az egész szervezet anyagcseréje lelassul, alkalmazkodva a mozgásmennyiség csökkenéséhez. A szervezetben percenként több millió kémiai, elektromágneses reakció zajlik, amit a mozgás fokoz. Amikor minimális a testmozgás, az anyagcsere lelassul, ez pangáshoz, salakanyag felhalmozódáshoz vezet hosszú távon az érfalakban is, romlik az egész szervezet vérellátása, vérkeringése.

A mozgás szükségessége nem feltétlenül azt jelenti, hogy el kell járni különböző centrumokba, stb. hanem minimum fél órát naponta intenzív sétával töltsek, ami nem kell hogy céltalan legyen ( posta, bevásárlás, munkába járás), az a legjobb, ha beillesztem a napi életmenetbe. Kezdje el, ne halogassa, és már néhány nap után érezni fogja újra, hogy van izma, jobb a kedélye, jobb az alvása. Az ízületek jó működéséhez is feltétlen szükséges a terhelés. (A porc akkor gyengül el, kopik, ha túlterheljük, vagy ha nem terheljük.) Nagyon fontos, hogy csak akkor fog ez menni hosszú távon, ha nem drasztikusan változtatunk, (az újévi fogadalmak lendülete hamar apad, nem biztos, hogy tavaszig kitart) hanem fokozatosan, beillesztve a napi életvitelünkbe, és a kicsi változtatásokra visszanézve végül egy teljes életmód átalakulást látunk idővel.  TÁPLÁLKOZÁS:

Ma a fejlett országok lakosságának zöme kalóriaétkezést folytat, és nem valódi táplálékot fogyaszt! Fontos tudni, hogy mi is a valódi táplálék, és a szükséglet a szervezet számára! Az első dolgunk kell hogy legyen átgondolni,  mit is eszünk ténylegesen reggelire, ebédre, vacsorára, szoktunk-e köztes időpontokba enni. A legjobb ha papírra vetjük, így jobban feltűnnek az aránytalanságok. Már most javaslom, hogy ne valamilyen diétában gondolkodjunk. A diéta szó eleve arra utal, hogy csak egy időre kell változtatnom az étkezésen, és még el se kezdtük, de már azon gondolkodunk, hogy mit is fogunk enni, ha vége a diétának, és hogy is fogjuk kibírni azt az időt.

  Legalább 2l víz szükséges a vérkeringés normális működéséhez.

VÍZ: szervezetünk több mint 70 %-át víz alkotja, még akkor is, ha kívülről ez nem látszik. Erről mindenki elfeledkezik: táplálkozás = zsemle, kifli, szalámi stb. Ha a napi folyadékvesztést nem pótoljuk, hogyan várhatjuk, hogy normális legyen a szervezetünk működése? Sokat hallom: de nem vagyok szomjas! Igen, már nem! Azért nem, mert hosszú éveken keresztül szép lassan leszoktunk a kellő mennyiségű  egyszerű tiszta vízről, a szervezet folyadék visszatartásra állt be, aminek következménye szintén a sejtanyagcsere folyamatok romlása, a salakanyagok depózása a zsírszövetben, az ízületekben, a csontperemeken, az érfalban, és  ki tudja még hová szeparálja a szervezet a mérgeket, salakanyagokat, csak hogy minél kevésbé ártson. Ezek idővel felgyűlnek, csakúgy mint a kilók.  Sűrűsödik a vér, ami a vérkeringés romlásához vezet, kialakulnak az érfalban a lerakódások, amik később érszűkületté nőnek.

Ahogyan leszoktunk az ivásról, ugyanilyen módszerességgel vissza is lehet szokni a vízivásra, de talán megnyugtató, hogy nem szükséges hozzá néhány évtized, elegendő egy-két hét módszeres odafigyelés, és újra szomjasak leszünk. Fontos, hogy a napi vízveszteségünk: kb. testsúly kilogrammonként 0,035 liter, ha ezt a számot beszorozzuk a testsúlyunkkal: pl. 65 kg, akkor megkapjuk, hogy mennyi tiszta vizet ( nem szénsavas, nem tea, nem üdítő, nem leves, nem kávé) kell minimálisan pótolnunk. Ez jelen példánknál: 2,275 liter víz. Ha méregtelenítünk, akkor ezt a mennyiséget meg kell növelnünk legalább 1 literrel, hogy elinduljon a salakanyagok kivezetése, jobb legyen a vérkeringés, és a salakanyagok  gyors kiürülést segítsük. Természetesen ha iszunk, akkor pisilünk is, és ez az a pont, amiért sokan nem akarnak inni. Vigaszul elmondom, hogy nem annyira tragikus a helyzet hosszú távon, mert a hólyagizomzat erősödik, és képes lesz több folyadékot befogadni, de kezdetben valóban sokat kell pisilni, de ez így van jól, ez véletlenül se tartson vissza, mert a folyadék a szervezet első motorja!